A szépség talán korunk egyik leginkább túlértékelt tulajdonsága és az is szembetűnő, hogy kialakította a saját üzletágát is. Hogyne, hiszen rettegünk az öregedéstől, a nem kívánt ráncoktól, redőktől. A szépséget (már ha anyagi lehetőségeink engedik) meg is vásárolhatjuk, a különböző kozmetikai szalonok, plasztikai sebészek szolgáltatásai egyre hozzáférhetőbbek. A novemberi Költőtoll témája pont ezért a szépség és a szépségideál kérdésköre, amelyet igyekeztünk a lehető legalaposabban körüljárni, az ókortól egészen napjainkig, azaz a görög múzsák világától egészen a 21. századi „sugar daddy“-k és „sugar baby“-k koráig.”
Sietünk. Hajtunk. Kiégünk. Kiüresedünk. A türelmünk fogytán. Próbáljuk valahogy szinten tartani magunk, valahogy kárpótolni magunkat a sok munkáért, a reklámok tömkelege pedig elhiteti velünk,...
Amikor felmerült az ötlet, hogy a következő Költőtollban gyermekverset írjunk, bevallom, kicsit megijedtem a feladattól. Még soha nem próbálkoztam effélével, pedig otthon is van...
Február, locspocs, sár, kopogó mínuszok, kabátujjunkba befütyül a csípős, tél végi szél. Legtöbbünk alig várja a tavaszt, napfényről, virágillatról, langymelegről álmodik. Ezért is döntöttünk...