Nem kis kihívást jelentett megszemélyesíteni a vers eszközén át egy olyan fikciós karaktert, aki depresszióval, elmagányosodással küzd, és ugyan igénybe veszi a terápiás lehetőségeket, de állandóak a visszaesései. Az írás során határozott célom volt a társadalmi érzékenyítés, hiszen sosem tudhatjuk, hogy egy másik ember, milyen lelki vívódásokat él át naponta. Úgy gondolom, ha csak felhívjuk a figyelmet a hasonló problémákra, máris tettünk valamit a szélesebb körű megismerés, illetve elfogadás érdekében.
Történt már veletek, hogy megéreztetek egy elfeledettnek vélt illatot, s az agyatok azonnal időutazásra invitált benneteket? Esetleg hatódtatok meg egy íztől, mely rég elhunyt...
A pénz, ha tetszik, ha nem, egy mindannyiunk életét és hangulatát befolyásoló tényező – egyaránt főhet a fejünk, akár túl kevés, akár túl sok...
Szeretem az ősz melankolikus, lelassult pillanatait – sárral, esővel, hideg széllel együtt. Szeretem, hogy gyakrabban kényszerít arra, hogy zárkózzunk be, csak befelé figyeljünk. Egy...
