Mivel a nemzetközi pedagógusnapot júniusban ünneplik, így most legyen szó azokról, akik először ceruzát adtak a kezünkbe, és végtelen türelemmel ismertették meg velünk az olvasás, írás és a tudomány titkait. Éljenek a kíváncsi, nyitott szellemiségű gyermekeket nevelő pedagógusok, éljenek mindazok, akik a jövő generációjának nevelésében oroszlánrészt vállalnak. Legyen a júniusi Költőtoll tisztelgés a tanítók előtt – mi ezt a két verset nyújtjuk át nekik, a képzeletbeli piros szegfű helyett.
Az alábbi versben az igazi, eszetlen nagy gazdagság életérzését próbálom megjeleníteni, annak minden kellékével. Puzsért idézve, valahogy így festhet a „pénzes proli veretése“. Parodisztikus...
Nem titkolom, nekem egyik legkedvesebb versem Shakespeare LXXV. szonettje, melyet Szabó Lőrinc fantasztikus fordításában ismerhettünk meg. Így kifejezetten örömteli kihívásként éltem meg az ötletet,...
Még a legelső kertkocsmás Költőtoll-brainstormingunk alkalmával merült fel az ötlet köztünk Kerivel, hogy írjunk majd egy direkt rossz, vagy rossz rímes verset is. Mondjuk,...
