Februárban egy olyan témát járunk körül két verssel, amelynek sajnos nem szentelünk elég figyelmet és energiát: ez pedig a környezetvédelem, a bolygó tagadhatatlan pusztulása és az ebből fakadó klímaszorongás. A 21. század embere elképesztő sebességérűre gyorsult világban él, a növekvő életszínvonal magasabb igényekkel és persze még több (gyakran teljesen felesleges) fogyasztással jár. A habzsolás eredményeként több szemetet termelünk, mint valaha, töredékére csökken az őshonos fajok mozgástere, az időjárás szélsőségessé válik, a sarki jégsapkák pedig elképesztő sebességgel olvadnak a globális felmelegedés hatására. E két vers ennek megfelelően „erősre” sikerült, s nem titkolt célunk velük, hogy kissé kijózanítsuk az olvasót és tudatosabb fellépésre késztessük a közös, globális kihívásokkal szemben.
Ezúttal súlyos témát választottunk. A függőség mára talán valamennyire már mindenkit érint, még ha nem is a klasszikus formájában. Az állandó stressz kimeríti idegrendszerünket,...
Amikor felmerült az ötlet, hogy a következő Költőtollban gyermekverset írjunk, bevallom, kicsit megijedtem a feladattól. Még soha nem próbálkoztam effélével, pedig otthon is van...