E havi verseinknek egy olyan témát választottunk, mely tulajdonképpen laza, ám sokféleképp értelmezhető, így termékenyen megmozgatja a fantáziát. Ellentétekben gondolkoztunk, hiszen a világ telis-tele van velük. Persze nemcsak negatív értelemben, az ellentétek ugyanis nemcsak konfliktusokat szülnek, hanem kreativitást is, előrelendítik gondolkodásunkat, új utak, kompromisszumok keresésére buzdítanak. Az efféle termékeny kettősség lelkivilágunkban is jelen van, hiszen az emberi életben adódó különböző helyzetek sokszor felemás érzelmekben csapódnak le, melyek mégis megférnek egymás mellett, és igazi erejük épp komplexitásukban rejlik.
Nem titkolom, nekem egyik legkedvesebb versem Shakespeare LXXV. szonettje, melyet Szabó Lőrinc fantasztikus fordításában ismerhettünk meg. Így kifejezetten örömteli kihívásként éltem meg az ötletet,...
Ebben a versben szerettem volna megjeleníteni azt a lelkiállapotot, feszültséget, amelyet a közösségi média hozott be az ismerkedés, kapcsolattartás berkeibe. Azáltal, hogy jelen vagyunk...