Rég voltam már fesztiválon. Két picike gyermekem eléggé egymás után született, ami azt jelenti, hogy az utóbbi néhány évben szinte levegőt venni nem volt időm, nem még hogy ilyesfajta úri szórakozáson törjem a fejem. Hanem idén, hogy végre kicsit megnőttek, és már a nagymamánál alvás is nem hogy opció, hanem egyenesen egy kisebbfajta ünnep a számukra, bizony szereztünk is jegyeket egy környékbeli fesztiválra. Azonnal fel is elevenedtek bennem a korábbi, hasonló alkalmakhoz fűződő élmények, a jellegzetes fesztiválhangulat, na meg az ilyesfajta rendezvényeken szinte törvényszerűen felbukkanó embertípusok, és valahogy megpróbáltam mindezt rímekbe szedni. Remélem, jót szórakoztok majd ezeken a sorokon!
Ma – szerencsére – viszonylag sok szó esik a női lét nehézségeiről, visszásságairól, esélyegyenlőségről, illetve annak hiányáról. Mégis, még nagyon sok szó kell erről...
Amikor az ember lánya elkezd verseket írni, három dolog minden bizonnyal jellemző rá: 1. épp a tinikorát éli 2. épp vagy nagyon szerelmes, vagy...
Az alábbi szövegben egy elképzelt céget, propagandagépezetet ábrázolok, ahol busás fizetség fejében gyorsan törhetünk a választási listák élére. A Vállalat emberei a piszkos módszerektől...
