Rég voltam már fesztiválon. Két picike gyermekem eléggé egymás után született, ami azt jelenti, hogy az utóbbi néhány évben szinte levegőt venni nem volt időm, nem még hogy ilyesfajta úri szórakozáson törjem a fejem. Hanem idén, hogy végre kicsit megnőttek, és már a nagymamánál alvás is nem hogy opció, hanem egyenesen egy kisebbfajta ünnep a számukra, bizony szereztünk is jegyeket egy környékbeli fesztiválra. Azonnal fel is elevenedtek bennem a korábbi, hasonló alkalmakhoz fűződő élmények, a jellegzetes fesztiválhangulat, na meg az ilyesfajta rendezvényeken szinte törvényszerűen felbukkanó embertípusok, és valahogy megpróbáltam mindezt rímekbe szedni. Remélem, jót szórakoztok majd ezeken a sorokon!
A 2024-es év utolsó KöltőTollához mi is passzolhatna jobban, mint a nosztalgia, mint témakör. Az olykor szentimentális pillanatoktól sem mentes emlékezés a téli esték...
Május 1-jén tartjuk a munka ünnepét – adta magát az ötlet, hogy a munka és hivatás témakörét járjuk körül, irodalmi kalandozásunk legújabb fejezetében. Valóban...
Eljött az ősz, annak is az a része, amikor az ember kénytelen bekuckózni, hiszen kinn szürkeség, köd és eső… Bevallom őszintén, a színes levelek...
