Unjuk, elegünk van belőle, gyűlöljük bizonyos aspektusait, mégsem olyan könnyű manapság nélküle élni. A közösségi média, még ha a visszásságaival tisztában vagyunk is, ellenállhatatlan vonzerőt gyakorol ránk. Nehéz nem megnézni, hány visszajelzés is érkezett a legutolsó posztunkra, nehéz megállni szó nélkül, ha valami elképesztően primitív hozzászólással találkozunk, és már csak unalomból meg megszokásból is végigpörgetjük a hírfolyamot, aminek valójában semmi hírértéke nincs a számunkra. Igaz, néha kifejezetten izgalmas tartalomra bukkanunk, vagy épp innen tudjuk meg, hogy gyermekkori barátunk végre apuka lett… A Költőtoll rovat új verse e kettősséget tükrözve ezúttal kifejezetten aktuális témáról szól, hagyományos költészeti formák felhasználásával.
Két kisgyermek anyukájaként számtalan kalandban van részem. Na meg számtalan megoldandó helyzet, illetve probléma elé is kerülök nap mint nap. Aki hasonló cipőben jár,...
A függőségnek ezer és egy arca van. A közösségi médiához fűződő egészségtelen viszonytól kezdve az úgymond „klasszikus” alkohol-, drog- vagy cigarettafüggőségen keresztül egészen a...
Valamilyen szinten normális, hogy az idegen embertársainkhoz előítéletekkel, bizalmatlansággal viszonyulunk – a feltétel nélküli bizalom nem jelentett mindig evolúciós előnyt. Azt viszont már felettébb...
