Mint minden évben, idén is eljött a nagy esők hónapja, amikor folyamatosan, szürkén ontja magából az ég az esőcseppeket, akár napokon keresztül, az udvaron pedig egyre terebélyesebbre híznak a pocsolyák. Mit tehet az ember ilyenkor? Egy bögre forró itallal a kezében, egy puha takarót maga köré vonva fészkeli be magát kedvenc foteljébe, és onnan hallgatja az ablakpárkányon a dobolást. De ilyenkor jó verset olvasni, hallgatni, fogadjátok hát szeretettel az őszi esőnek címzett költeményeinket!
Klasszikus verset átírni különleges kihívás volt számomra – mintha reprodukálni szeretnék egy tökéletes festményt, ahol minden ecsetvonásnak külön jelentősége, helye van. Az ember örül...
Szlovákiai magyarként jó eséllyel kerülhetünk olyan helyzetbe, amikor „magyarázzuk a bizonyítványunkat”: hogy is van az, hogy itt élünk, hogy élünk, milyen nyelvet használunk a...
Az alábbi versben két, egymástól eltérő évben megélt tengerparti nyaralás momentumaira emlékezek vissza – a forró, száraz délutánra, a levegőben keringő, tarka papírsárkányok sokaságára....
