Budapest, ez a gyönyörű, történelemmel átitatott, nyüzsgő, ugyanakkor melankolikus város mondhatni mindig is vonzott engem. Egyetemi éveim alatt éltem is benne, szerettem, olykor gyűlöltem, de mindig szívesen megyek vissza. Kedvvel fedezem fel, mi változott a jól ismert utcákon, mi maradt minden valószínűség ellenére is ugyanaz. Rovatunk legújabb verse tehát erről a városról, ehhez a városhoz szól, és mindenkihez, akiben benne lakik. Csupán ráadás, hogy két kedves költőmet, Závada Pétert és Pilinszky Jánost is megidéztem így vagy úgy a szövegköziség jegyében.
Gyermeknap alkalmából egy újabb verses mesével szeretném megörvendeztetni a legkisebbeket. Helyszíne a kívánságbolt, ahol minden ifjú „vásárló“ kívánsága valóra válhat – egy rendkívül egyszerű,...
Kifejezetten örültem, amikor elhatároztuk, hogy az ellentétekről fogunk ezúttal írni. Úgy gondolom ugyanis, hogy ez hálás téma, és nagyon sok olyan helyzet, gondolat, érzés...
Amikor először felvetődött a szonett, mint műfaj kipróbálása a rovatban, azonnal tettem hátrafelé egy lépést. Azért tartottam a szonettírástól, mert olyan remekművek születtek a ...