Az alábbi sorokban egy olyan anya helyzetét próbáltam átélni, aki gyermekével együtt menekül egy újabb bombázás elől, s bár családjában próbálja tartani a lelket, belül teljesen összetört és reményvesztett. Mégis hogyan maradhatnánk erősek, védelmezők, vigasztalók, ha éppen minden összedőlni látszik?
Nem titkolom, nekem egyik legkedvesebb versem Shakespeare LXXV. szonettje, melyet Szabó Lőrinc fantasztikus fordításában ismerhettünk meg. Így kifejezetten örömteli kihívásként éltem meg az ötletet,...
Az önelfogadás egy életen át tartó munka, amely sokszor tele van útkereséssel, kínlódással, bizonytalansággal – a folyamatban pedig sokszor külső ingerek, visszajelzések alapján értelmezzük...
Szeretem az ősz melankolikus, lelassult pillanatait – sárral, esővel, hideg széllel együtt. Szeretem, hogy gyakrabban kényszerít arra, hogy zárkózzunk be, csak befelé figyeljünk. Egy...