Történt már veletek, hogy megéreztetek egy elfeledettnek vélt illatot, s az agyatok azonnal időutazásra invitált benneteket? Esetleg hatódtatok meg egy íztől, mely rég elhunyt (déd)nagymamátok főztjét juttatta eszetekbe? Mostani versemben pont azt szerettem volna érzékeltetni, mennyire erős hatással lehetnek ránk érzékszervi benyomásaink. Igyekeztem belefoglalni mindazt, amit a szem, a száj, az orr, a bőr befogadhat egy adott szituációban. Talán sikerült érzékletessé, egyszersmind érzékivé varázsolnom a sorokat.
A stressz az, amivel mindannyian megküzdünk, minden egyes nap. Talán banális tapasztalat, és ennyiben nem feltétlenül egyszerű verstéma, viszonylag hamar sikerült fogást találnom rajta....
Szeretem az ősz melankolikus, lelassult pillanatait – sárral, esővel, hideg széllel együtt. Szeretem, hogy gyakrabban kényszerít arra, hogy zárkózzunk be, csak befelé figyeljünk. Egy...
Bár gyakran írok emberi kapcsolatokról, sokkal nehezebb volt a szakításról verset írni, mint gondoltam. Hogyne, hiszen a témában rengeteg vers, dalszöveg született már, s...
