A júliusi KöltőToll rovatban, tőlünk szokatlan módon, nem verseket, hanem két rövid novellát, egypercest olvashattok. Örkény István kiemelkedőt alkotott e téren, próbáltuk tehát az ő szellemiségét, hangulatvilágát is „megidézni”. Izgalmas kihívást jelentett kivételesen nem lírai, hanem prózai vonalon mozogni, komplex szöveget alkotni úgy, hogy mellette a műfaj szabályainak megfelelően, rövidek és tömörek maradunk. Kellemes nyári olvasást mindenkinek!
Februárban egy olyan témát járunk körül két verssel, amelynek sajnos nem szentelünk elég figyelmet és energiát: ez pedig a környezetvédelem, a bolygó tagadhatatlan pusztulása...
Szeretem az ősz melankolikus, lelassult pillanatait – sárral, esővel, hideg széllel együtt. Szeretem, hogy gyakrabban kényszerít arra, hogy zárkózzunk be, csak befelé figyeljünk. Egy...
Ebben a versben próbálom megidézni azokat a kedves gyermekkori emlékeimet, amik a mai napig élénken élnek bennem – egykori játékok, ízek, illatok, mindez az...
